
Magassga: 427 cm
Megjelens: Lrva test, srkny fej s lbak, bogr csprgk, giliszta farok; testt kkemny fldnek lehetne leginkbb jellemezni, tski pedig mint a sziklk, vagy vulkanitok. Szembl s szjbl, valamint egsz testbl a tomporig lva bugyog.
Urgoroth, a pusztt
Az idk hajnaln, mikor mg semmi s senki nem uralkodott, amikor a vilg mg ppen megszletben volt. Ishvyr dimenzijban kt lny szletett a Nagy Egszbl: Grahfeer a teremt, s Urgoroth a pusztt. Mindketten egyenlek voltak egymssal, nem volt egyikk sem ersebb a msiknl. Harmniban ltek egymssal s vegztk azt, mire megteremtettetek: Grahfeer teremtette a fldet, a hegyeket, a folykat, Urgoroth pedig nemes egyszersggel elpuszttotta Grahfeer hibit, vagy pedig talaktotta azokat. Grahfeer ideje nagyrszt erdk srjben megbjva tlttte, Urgoroth viszont a mlybe vezet jratokat kedvelte.
Urgorothnak viszont egy nap elege lett ebbl a jtkbl. Grahfeer teremtmnyeit dmonokk faragta t, akik t szolgltk. Ettl a hatalomtl Urgoroth megrszeglt s tbbet akart, elpuszttani mindent, amit Grahfeer valaha is ltrehozott.
Grahfeer tisztban volt vele, hogy kptelenek legyzni egymst Urgoroth-tal. Hrom embert teremtett ekkor: Daugiont felruhzta a termszet erejvel, Fareed a mgia birtoklst kapta, mg Aegir a kimerthetetlen ert birtokolta. Grahfeer, oldaln a hrom emberrel, kpes volt eltrlni Urgoroth seregt s legyengteni a srknyt annyira, hogy knnyszerrel elzrhassa t a fld legmlyre. Grahfeer ereje fogytn jrt. Hogy halla utn senki fel ne oldhassa a pecstet, mely Urgoroth-t tartja bezrva, egy hrom drgakvel nyl kaput hozott ltre: egy szarvas formj jadeit, egy oroszlnt brzol kk grnt s egy l alak piros gymnt a kulcs ehhez a kapuhoz. Ezeket a "kulcsokat" hrom teremtmnyre bzta: rejtsk el s tartsk ltezsket titokban.
|